A magyar Trónok Harca: Kard és Korona
A játék 1301-ben veszi kezdetét: a Magyar Királyság fölött sötét felhők gyülekeznek. Az Árpád-ház utolsó királya, III. András valószínűleg mérgezés áldozata lesz, és a valódi erő a hatalmas bárók, a tartományurak kezében összpontosul, akik kiskirályokként kormányoznak területeiken, saját udvart tartanak. Egymás ellen hadat viselnek, az ország több részre szakadt. Mindenki készül a végső nagy leszámolás idejére… Az ország 6 tartományra van felosztva, mindegyiket más kiskirály uralja: Aba Amádé a Tiszahátról, Borsa Kopasz a Délvidékről, Csák Máté Felvidékről, Kán László Erdélyből, Kőszegi Henrik Pannóniából, Subics Pál pedig Szlavóniából indul el, hogy meghódítsa a magyar trónt. De csak egyiküknek sikerülhet! Erről a vérzivataros két évtizedről szól a játék, amelynek a királyi korona megszerzése a célja, és erre 8 vagy 12 év áll rendelkezésre, amíg Károly Róbert meg nem szilárdítja hatalmát. Nagyon fontos a diplomácia szerepe, a rendelkezésükre álló – a korabelivel teljesen megegyező és valódi nemesfémnek kinéző! – garasokból, dénárokból és forintokból licitálni is kell a tisztségekre, mint a nádor, országbíró és tárnokmester. Rengeteg cselszövés és véres ütközet vár arra, aki a hadak útjára lép! A Kard és Koronát nevezhetjük a közismert Rizikó területfoglalós játék magyar változatának, de teljesen egyedi megoldásokkal, a játékélmény pedig még nagyobb. A Honfoglalóhoz is hasonlít, de nem műveltségi játék kvízkérdésekkel, hanem valódi csatákkal, várostromokkal bilincsel le, amelyek kimenetelét a nagyobb erő és a kockadobások döntik el, a csonkaország helyett egy olyan térképpel, ami 1100 év Magyarországát ábrázolja. Egy háromszemélyes játékot már másfél óra alatt be lehet fejezni. Ezt az időt minden jóérzésű szülő rá tudja szánni a gyermekére, akibe így beleivódik az egészséges történelemszemlélet. De felnőtteknek játszani talán még nagyobb élmény vele!
