Kezdetben volt a krumpli,

az egyszerű, a dundi,

aztán további krumplik

(mert hát a krumpli unt itt

magában állni árván),

és lett belőle bárány,

csengő színes szalaggal,

és gyertya, csillag, angyal,

kucsmás kis krumplibojtár,

csengettyű (ja, az volt már),

és más adventi krumplik,

csak rajzolódtak untig,

be lettek mind teremtve

egy krumplibetlehembe,

és hogy ne fázzon itt kint,

beengedték a pingvint,

aztán beügyeskedte

magát egy jegesmedve,

hisz jegesmedve nélkül

a jászol üres lenne.

Nincs két egyforma krumpli,

ezt jó előre tudni,

épp ebben áll a bája,

a krumpli fő szabálya,

hogy jó lesz úgy is, így is,

utat mutat csak Írisz,

de bármit rajzolunk mi,

sajátunk lesz a krumpli,

mindenki krumpliökre

a saját lelke tükre,

a krumplimikulásunk

tulajdon dundi másunk,

mert minden krumpli eltér,

hogy mért, az sajna rejtély,

ne is firtasd a titkát,

rajzolj egy krumplit inkább!