Egyre több pedagógiai cikkben tárgyalt tény, hogy a gyerekek életkorának megfelelő társasjátékok rendszeres játszásával észrevétlenül is fejlődnek a kicsik! A társasjátékok, legyenek logikai, kommunikációs képességet, képzelőerőt vagy kézügyességet fejlesztők, csodásan leképezik a valós élethelyzeteket, ezért annyira építő, ha bevonjuk óvodás- és kisiskoláskorú gyerekeinket a társasozás örömébe.
A pedagógiai és pszichológiai alapokból merítkező Jesztl József szociálpedagógus és Lencse Máté pedagógus szerzőpáros Társasjáték-pedagógia című könyve óta elterjedt kifejezés fogalma igen nagy nyitást mutat a hagyományos pedagógia számára.
Azonban mielőtt még katonás szigorral elkezdenénk felvásárolni 4-6 év fölötti csemeténknek a díjnyertes fejlesztő játékokat, jó, ha figyelembe veszünk három jó tanácsot:
1. Mivel szülőként mi ismerjük leginkább gyerekünket, az első társasjátékok kiválasztásánál se hanyagoljuk el ezt a tényt. Ne akarjunk a kialakulóban levő személyiségétől, érdeklődési körétől és érettségi szintjétől merőben eltérő játékokat választani, mert az értelemszerűen érdektelenséget és kudarcélményt vált ki belőle. Az első játékai mindig saját képességeit erősítsék, így önbizalmat nyer, és ha már kedvet kapott általánosan is a társasozásra, akkor szerezzünk be egyéb képességeit is erősítő játékokat.
2. Ne feledjük a játék az élmény, és a közös élménynél is fontosabb a gyerek első meghatározó élménye! Ha a jól kiválasztott játéknak és az aktív szülői jelenlétnek köszönhetően jó az élmény, a kíváncsiság, a hosszan tartó figyelem és fejlődés már fokozatosan következnek.
3. Engedjük, hogy a gyerek felfedezze saját magát a játék során. Miután próbajátékkal meggyőződtünk, hogy megérette a játékszabályokat, tekintsük egyenlő félnek, hiszen rengeteg szituációból tanul majd, ezeket reakciói függvényében el is magyarázhatjuk neki. Ebben a körben azért nem ment neked annyira, mert… Észrevetted, hogy az első körben véletlenül elnézted ezt, de a másodikban kijavítottad, nagyon ügyes! Látod, anya gyors akart lenni, és eltévesztette a lépést stb. Így, a számára nem mindig nyerő körökben is értelmezni tudja, hogy mit és hol szúrt el, és miután kellően megértette a tévedést, motivált lesz a következő játékkörre is.
Az első jó tanácsot megfogadva tehát mindig a gyerekünk szemével és fejével próbáljuk beszerezni az első társasjátékait. Ebben segítünk most egy keveset, bár lehetetlen az oldalunkon fellelhető több ezer társast felsorolni, ízelítőt azért adhatunk egy-egy gyerekeknek szánt játék kiválasztásához.
Egyik mindenki által ismert, örök játékunk a szerencsén alapuló Ember ne mérgelődj! vagy Ki nevet a végén?.
A játék már 4 éves kortól játszható, élegfőképpen arra tanítja meg a kicsiket, hogy a szerencse igen is fontos az előrehaladáshoz, hogy ne mérgelődjenek azon, ha egyik kör nem nekik kedvezett, hiszen a szerencse forgandó. Lehet, hogy a következő körben őket látogatja majd meg!
Az adott életkornak megfelelő egyszerűbb és bonyolultabb Puzzle játékok időigényesebbek és gondolkodtatóbbak, fejlesztik a logikai gondolkodást, a kreativitást, a vizuális és asszociációs képességeket. Az apró kirakódarabok helyre illesztésével együtt fejlődik gyerekünk motorikus képessége. Próbáljunk ki egy állatos 3D puzzle-t, keressük a Marbushka meseszépre sikerült kirakósait, vagy válasszunk a 8 éven felülieket szórakoztató 1000 darabos puzzle-ek valamelyikéből.
A logikai játékok sora is hosszas, így ha pihentetnénk a mozgalmas, lépkedős, szerencsétől is függő játékokat, választhatunk a V-Cube logikai kirakó kockák, a Rubik-kockára épülő játékok a Tangram ősi kínai kirakós, a sakk variációk, de a römi, dominó és akár a magyar kártya közül is. A lista itt is szinte végtelen, és a játékok kiválasztásánál a fokozatos haladás elvét tartsuk szem előtt.
A végén majd úgyis mi, szülők fogunk a leginkább meglepődni azon, hogy gyermekeink mennyire gyorsan szívják magunkba a játékba rejtett kognitív és problémamegoldó képességeket.
Kellemes időtöltést, jókedvű játékcsatákat és szórakoztatóan okító délutánokat minden kedves gyermeknek!
